A hétvégén egy hatalmas folyó partján ültem. Akkora nagyén, hogy pár kilométer múltán az a folyó, már maga az óceán. Szóval ott ültem a partján, mert volt időm. Úsztam benne. Mármint az időben. Gondolkodtam, honnan eredhet a folyó. Lehet, hogy pont 3 év járásra innen. Vizslattam a vizet, és jöttek a gondolatok, vontam a párhuzamokat: Vajon hány kilométert tett meg idáig? Mi az utóbbi évben több, mint 2100-at. Vajon hány településen járt? Mi legalább 18-on. Azt kell, hogy mondjam, remek évet zártunk. Rengeteg olyan élménnyel lettünk gazdagabbak, amilyenekre – állítom – senki sem számított. Sem mi, sem a barátaink, sem az ellenségeink – már ha van ilyen. Minden állomás egy külön kaland, mert ugye olyan sosincs, hogy simán lemenjen egy fellépés. A viccek, ugratások, nna… de tudjátok hogy megy ez. Még mindig a folyó partján ülök, most épp kataton állapotban. Olyan vagyok, mint egy igen komoly párkapcsolatból frissen kiebrudalt egyén. Aki, bár a végére rengeteg volt a veszekedés, csak a szépre emlékezik. Hiszen kit érdekelnek a kacska fogak, amikor hmm de puha a szája? Kit érdekel, hogy kerítésszaggatót rittyent, amikor a saját maga által készített világelső babgulyása miatt teszi? Kit érdekel a rengeteg vita, hiszen velem volt…. Tudjátok… amikor az ember csak a jóra emlékezik, na épp így ültem én is. Félreértés ne essék, én nem tudtam volna minden jó élmény mellé egy rosszat is felsorakoztatni. Sőt… Elég hamar súlyos problémám lenne a sok jóhoz minduntalan még egy rosszat találni. De hát hülye is lennék ezt csinálni. A Ri-Sza táncklub, mint olyan, pont ezért jött létre. Nem kényszer vezérelte, hanem csak úgy jött… Amiért a folyó is az óceán fele megy. Nem mondta neki senki, hogy arra folyjék, megy az magától. Mert neki ott a jó. Nekem is ott a jó. Az én kis óceánomban vasárnap délutánonként azokkal az emberekkel, akiknek a társaságában lubickolhatok. Akik szeretnek oda járni. Talán a tánc miatt, talán a pletyka miatt, talán egymás miatt, vagy ne adj’ Isten miattunk. És ez a pár tucat ember, aki folyóként minduntalan előre igyekszik, hatalmas, de tényleg hatalmas medret vájt magának. Akkorát, amit nagyon nagy kihívás lesz továbbra is tartalommal megtölteni. Ez járt a fejemben, mikor elkezdtem a hullámokra figyelni. Eszembe juttatta eleddig nem túl hosszú életem apró ciklusait, melyek tényleg ugyanígy hullámoznak. Egyszer minden összejön, egyszer semmi, de ha a munka, és az alázat megvan, akkor abból valami jó lesz. Csak tudni kell nem megalkudni. Nekem nem megy. De azért nem megy, mert a Ri-Sza nem is a nem megalkuvásról szól. Sokkal inkább arról, hogy mit tudunk adni az embereknek. Hogy ki mit kapott? Csak azt, amit kapni akart.

3 év alatt rengeteget megélt ez a klub, többet, mint reméltem. Bárkinek, akinek köze volt, vagy van hozzá, óriási gratula, ezer hála, köszönet. Rengeteg munkája van ebben a közösségben mindenkinek, aki ide jár, még ha nem is érzi annak. Az, hogy együtt mulattok, hogy feljártok egymáshoz, hogy csak úgy összefuttok, de már az is, hogy intetek ha kocsival találkoztok. Ez az, ami a Ri-Sza 3 évének mérhetetlen erejét jelzi. Legalábbis annak a pár tucat embernek, aki részese volt, vagy még az is. És akkor a tánc még sehol sincs

Nekik, nektek is kívánok Boldog születésnapot, ezen a szép évfordulón:

Isten éltesse a Ri-Sza Táncegyesületet 

 "A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság. Jobb alázatos szellemmel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel."

(Példabeszédek 16:18-19)

Itt vagyunk, ragyogunk. A 2012-es év történelmileg baljós előjelei miatt, egy remekbeszabott tanáccsal indítja a blog az esztendőt. Tessék rajta rágódni. Elkezdjük az évet, viszont általános 2011-es értékelés helyett, jöjjön a gála leirata. Vártam vele, vártam… az volt a koncepció, hogy mikor már kezd kihúnyni az élmények 10ezer megawattos izzója, akkor teszek bele új elemet. Éljük át újra! (jelen bejegyzés csak, és kizárólag az első felvonás végéig mutatja be a történéseket, a másodikat egy másik iromány örökíti majd meg… közben jöttem rá, hogy nagyon hosszú lesz :) )

Azt a négy hónapos előkészítést, ami a gálát előzte meg, hagyjuk is most, nem mintha eseménytelen lett volna, de biza nincs akkora word dokumentum amibe beleférne… Legyen elég annyi, hogy ezalatt a négy hónap alatt elértük, hogy az Ajándék átadásra kerülhessen. Amikor a történetbe bekapcsolódunk, akkor éppen a gála előtt 24 órával vagyunk, és díszítjük a színpadot. Épp a vérrel-verejtékkel elkészített csillagos eget kötözzük, ragasztjuk, rendezzük a helyére, de sehogy sem jó. Többszöri csillaghullás után esik be Máté, aki nemes egyszerűséggel nekilát, és felvarrja az égboltot a helyére. Reméljük a Teremtő nem ezt a módszert követte, mert tényleg széthullik a világ akkor… Persze nem mintha Mátét akarnám megszólni, sőt, remekül megoldotta. Ezután következett a hatalmas kapu, mely közrefogta az eget. Én mindig azt hittem, hogy egy ilyen organza anyagot baromi egyszerű feltenni, mert ahogy odadobjuk, annak esése miatt remekül mutat. Hát a valóság itt nyomta arcomba egyik tortáját… elég butácskán nézett ki mindenhogyan a dolog, de kis számolgatás, és újra damilozás után a lányok vezérletével csak felvarázsolódott a mi kis csodánk. Szóval mondhatjuk, hogy extra dologgal nem kellett szembenéznünk, csak annyi nehézség jött amennyi azért kell is.

Másnap reggel aztán megindult az őrültek háza, mindenki fodrászhoz, utána A lányok sminkeshez, ezért menni, azért futni. Elmúlt 2 óra, mire el tudtunk kezdeni próbálni. És itt értünk el egy következő ugráshoz, mivel a főpróbáról én egy szót nem szólok. Legyen elég annyi, hogy fél 6 előtt 7-8 perccel, nem tudtam hogy lesz ebből gála. De azért csak elindult.

I.felvonás

Bár kissé ijesztő módon nem az a zene indult el elsőre, aminek kellett volna, azért korrigálva lett, talán nem bántó a hiba, ha az emberek nem tudják, mi hogy akartuk. A keringő talán kicsit feszülten telt, de a végére sikerült feloldódni.

Azután a konferansz „mi várható este” kiadása következett, majd bemutattunk Mindenkit, aki csak színpadra állt az este. Ekkor szerintem meglehetősen szépen festett a színpad (amint tudok kerítek erre is egy képet...) Legvégül Anyát mutattam be, akinek még egyszer köszönöm, hogy elvállalta a közös műsorvezetést, annak ellenére, hogy elmondása szerint izgult nagyon, de szerintem az első megszólalás felétől már annyira azt sem lehetett érzékelni. Még egy kis felvezető, majd útjára eresztettük a gálánkat.

Először Zsolti jött egy klasszikussal (New York, New York), majd Máté zúzott betépett hippiként (Hair - Hair). Ezután rögtön jött sztárvendégünk, Fésüs Nelly, a Férfi kell (Jackyll & Hyde), valamint a Fame című nótákkal (Fame). Majd jött az újabb konferansz, mégpedig a „Hogyan kezdett RIcsi & SZAndra táncolni” kiadással. Aki nem volt ott, biza egetrengető kulisszatitkokról és sztorikról maradt le. Eztán Máté debütált egy új dallal, mégpedig az Álarc cíművel (Jackyll & Hyde). Engem letaglózott, és ha jól hallottam a nézőket is. A közönségen egyébként már rég érezni lehetett, hogy nagyon veszi a lapot. Végig tapsoltak, nevettek, mikor mit kellett. Mennyei boldogságok tengerében úszott az én lelkem ettől :)

Miután Máté befejezte a produkciót, és levette ujját a füstgép kapcsolójáról (melyet végig Ő nyomogatott), jöhetett az első meglepetés, mégpedig a Vásárhelyi András Tagiskola énekkara, egy öreg diákkal Ollram Bulcsúval kiegészülve. Egy olyan dalt adtak elő, melyet anno ugyanezzel az énekkarral én is énekeltem: Légy jó mindhalálig – Az élet szép, az élet minden. Na, nálam itt eltörött a mécses. Nagyon jól szólt, Bulcsú hangja felvetette a kérdést: Ki az a Vikidál :) persze lehet hogy ez enyhe túlzás, de engedtessék meg most nekem. Köszönjük Zita néninek, és a gyerekeknek a közreműködést!! Ríkatós számra még ríkatósabb jött, mégpedig Zsolti tért vissza közénk, és énekelt nekünk egy kis csillagászatot: Fényév távolság (Padlás). Ihász Irén zongorajátékával fűszerezve olyat hallhattunk, amit ritkán fogunk. Minden tiszteletem!

A szentimentalista részt „letudva” jött a kis finálé a felvonás végén.Máté és a Lehetsz Király (Rómeó & Júlia) megalapozta a hangulatot a nagy durranásnak. Ezután ugyanis a három „minifelvonásból” álló Apáca Show következett, melynek múzsája természetesen maga a film volt. A koreográfiát egy az egyben Máté jegyzi, és hát…hát. Sikerült, mit ne mondjak. A 7 perces kis show 3. percétől a vége utáni 2. percig folyamatos vastaps és hahota kísérte a produkciót. Amint elérhető lesz egy videó róla, természetesen már osztom is meg. (Itt szeretnék megkérni valakit, aki ért hozzá, hogy ha tudja vagdalja már fel a dvd-t… persze ne bárddal, ahhoz nem kell érteni… mondjuk műsorszámonként!) Szóval a végén az a rengeteg ember mind-mind a Ri-Szát szerette annyira, hogy leírni nem lehet. Teljes nyugodtsággal készültünk a második felvonásra, melyről a következő bejegyzés hivatott mesélni…

 Így az év utolsó napján egy könnyed bejegyzésre kerítek még sort. Évet összegezni, blog-fogadalmat tenni biza jövőre fogok csak. A mai nap legyen az örömködésé, egy pillekönnyű poszttal búcsúztatjuk az óévet, és készülünk a baljósnak ható 2012-es esztendőre.

Ígértem, hogy a gáláról lesz még szó, hát íme. Amilyen jókedvű volt a beharangozója, olyanra tervezem az utóhangot is. Nem szeretem magunkat dicsérni, így meglestem miket írtak, meghallgattam miket mondtak a mi Ajándékunkról prominens emberek. Csapjunk a lecsóba… vagy inkább a lencsébe – ha már szilveszter.

„Nekem egyáltalán nem jött át.” mondta Pély Barna, miután elolvasta a Blikk cikkét a gálánkról, melyben ez állt (zanzásítva):

„A Blikk tudni véli, és egy paparazzi fotójával alá is tudja támasztani, hogy a gála műsorvezetője egy magamutogató, végtelenül exhibicionista ember. (fotó) A gála maga amúgy sem volt botrányoktól mentes, mivel magyarországi ciszterci, és domonkos apáca rendek mellett, Zalatnay Cini is pereli az egyesületet…

 Íme a paparazzi képe:

Vannak azért jó híreink is. A finn Mikulás, Joulopukki Kammari, is itt pihente ki szokásos december 5. és 6. közötti világkörüli útját. A kérdésünkre, miszerint milyen volt a gála, a szokásos jókedvével csak ennyit válaszolt:

„Hohohohoho”

Meglepetésünkre Pataky Attila is szólt pár szót, miután ordítva röhögött egyik dalának előadásán.

„Drága Véreim! Nagyon jó, hogy ennyien összejöttetek azon az estén ünnepelni a szeretet erejét. Hiszem és tudom, drága véreim, hogy egy ez a tábor, és győzni fogunk, miután minden sarkon álltunk már. Csak akkor győzhetünk Testvér, ha hiszünk a szeretet erejében… Isten isten Eddások, szevasztok!

(aztán lehet ám, hogy belekevertem véletlenül Kozsó szavait is)

És, végül de nem utolsó sorban a híres amerikai sorozat a Family Guy szerzői is reagáltak arra a kérésemre, hogy lennének-e olyan kedvesek, és mondanának pár szép szót a Ri-Sza gáláról: a válaszhoz kattints ide.

Boldog Új Évet kívánok Mindenkinek, akinek valaha valamilyen köze volt a kis csapatunkhoz. Váljanak valóra az álmok, balszerencse ne érjen senkit. Igazán köszönöm mindenki támogatását, segítségét, mi megpróbálunk kellemes perceket szerezni 2012-ben! BUÉK!!

Sajnálom a blog elhanyagolását, gyanítom ezrek vágtak eret magukon emiatt.

Most azonban pótolni igyekszek valamelyest, ugyanis a régebben már beharangozott Ri-Sza gála, mérföldkőhöz ért. Elkészültek a plakátok, megindul a marketing henger, mely a retorika széles skáláját, és a vizuális élvezetek tárházát felhasználva, hipnózisba ejti Várpalota lakosságát. Ennek eredményeképpen arra készülünk, hogy egy nap alatt 14-szer csinálunk teltházat a Jó Szerencsét Művelődési központban, ezzel mintegy 7.000 embert megfertőzve a musical és sláger dallamokkal.

Szerintetek nem érdemel ez a Szupercsapat egy laza teltházat december 10-én?

 Sziasztok blogfüggők!

Ugye emlékeztek még a "Térdre a nép előtt" című bejegyzésre, melyben közöltem, hogy szavazások elindítását tervezem a blogon. Ehhez azonban kell az, hogy Ti, Kedves Olvasók, eldöntsétek kell-e ez Nektek. Ígérem, hogy a kérdések izgik lesznek. Remélem ez a rendszer már működni fog :D

Szóval ha szeretettel várjátok a szavazásokat akkor kattintsatok a jobb oldal 3. dobozkájában található "NANÁ"-ra, ha pedig szerintetek dobjam a francba, akkor a "NANE"-re.

Hajráhajrá :)

Szeretettel köszöntök Mindenkit, a kisebb kihagyás után egy rendhagyó visszaemlékezéssel kezdeném az utóbbi időben mögöttünk hagyott fellépésfolyam beszámolóját. Hogy mitől is lesz rendhagyó, egyenlőre maradjon titok. Retro-kedvelők, figyelem.

Nagy nap ez a mai, Kedves blog olvasók. Nagy fába vágtuk a fejszénket, és eddig úgy tűnik, hogy élezett a fejsze, mert viszi a fát, mint a pénztárak a reálhozamot. És, hogy mitől is olyan nagy nap ez? Hát attól Kedves Olvasók, hogy ma kerülnek nyilvánosságra a Ri-Sza nagy dobásának tervei. Megkezdődik a mindent elsöprő reklámkampány, propaganda, figyelemfelhívás, népszerűsítő hadjárat ésatöbbi ésatöbbi (ennél, már csak Koncz Zsuzsa legutóbbi koncertje volt jobb, ami 2011 júniusában volt, és ehhez képest én 2010 júliusában már tudtam volna rá jegyet foglalni… szóval nem vagyunk már korán ezzel). A következőkben az 2011. december 10-én, a Jó Szerencsét Művelődési Központ színháztermében 18:00-kor startoló Ajándék gáláról lesz szó.

FELHÍVÁS: Szponzorokat, támogatókat továbbra is keresünk. Ha van olyan, aki bármivel segítségünkre tud (de méginkább szeretne) lenni, jelentkezzen (továbbra is varpalotanc@gmail.com). Minden nemű szolgáltatást, zöldhasút, jó szót, bíztatást szívesen veszünk!! Köszönjük!

Íme a nyári história következő eseménye, ahogy írtam, bemutatjuk a Ri-Sza karaván arra érdemes oázisait a nyár folyamán (oázis numero uno, itten-e). A sivatagot is elérte az urbanizáció ezek szerint, ugyanis a most kitárgylásra kerülő megálló az előzőnek mintegy nyúlványaként továbbburjánzva tette színesebbé nyarunk ezen időszakát. Magyarán fogalmazva az utolsó UtcaZenés napunkról siettünk Csajágra. Vágjunk bele.

Az oázisról most jutott eszembe egyébként egy jó kis sztori. Volt nekem egy iskolatársam, aki egy évfolyammal alattam járt, ám pl az énekkarban együtt voltunk tenorok. Basszus... Na, mondom, hogy tenort énekeltem, bár ma már nem igen bírnám. Szóval ez a Srác velünk együtt érettségizett földrajzból, és pont ilyen sivatagos tételt húzott. Egyébként földrajzból penge volt, nemigen tudtam olyan országot mondani, aminek a fővárosát ne tudta volna. Párbeszéd a következő:

Tanárnő: Jani, mik vannak még a sivatagban?

Jani: ???

Tanárnő: Hát hol itatják a karavánokat Jani?

Jani: ...???

Tanárnő: Jani, hát oá....

Jani: ??????????

Tanárnő: oázi....

Jani: Oázis!

Én hülyére röhögtem magam miközben dolgoztam ki a tételem. Node, Csajág:

Szóval az utsó UZ tanítás után robogtunk Csajágra, ugynis azt kérték, hétkor kezdjünk (18:35kor fejeztük be Veszprémben a mókát). Megcsúsztunk egy kicsit ugyan, de odaértünk, és gyors öltözés után már kezdtük is. DanceSing show volt itt is, és amilyen nyögvenyelősen indult, olyan jó buli kerekedett a végére. Én mondjuk kacagtatónak találtam, amikor Máté azt mondta, hogy "És amíg a táncosok pihennek...." közben mi meg sprinteltünk a nézők között az öltözőbe... pihenés... eh... olyan öröm sugárzott az arcomról, mint egy hardcore devizahitelesnek napjainkban. Beletettünk egy új elemet a műsorba, míg Máté énekelte a Hasta Manana-t (remélem jól írtam), addig én alaplépéseket mutattam a színpadról a nézőknek, akik szép számban fel is pattantak ropni velünk. Itt most jó volt, hogy már lement a nap, mert biza tűző melegben még a legjobb tevék is kidölnek, nemhogy egy komplett nézősereg csatlakozik az ugribugrihoz. Persze a lent látott gyorstalpaló résztvevőit zsűriztem is, és a győztes egy Lőrincz Máté cd-t kapott ajándékba... Döntsük el, hogy ez jó-e :D Máté egyébként elemében volt, már-már kezdtem félteni, hogy a Lehetsz király közben egyszercsak leugrik stage diving-olni egyet, de valami belső hang visszafogta hál' Istennek. A színpad előtt álló nagyjából 7-8 évesek nem biztos hogy örültek volna, ha a Máté (vagy akárki más) rájuk veti magát. A végén még egy ráadásszámra is visszaszólítottak minket, ami most az amúgy kimaradó "Engem nem lehet elfelejteni" klasszik darab lett, egy lágy salsával egybekötve. Ilyen szívbemarkolóan szépen szóló szonettel szóltunk "sziá"-t szeretett őőőő.... közönségünknek :)

A nyári menetelést hamarosan folytattjuk. Állomásaink között szerepel még Székesfehérvár, Tamási, Balatonvilágos, Nagyvenyim, meg ami kimaradt!

Azt eddig is tudtuk, hogy az ázsiai népek nem egészen normálisak... ez alól a Dél-Kóreaiak sem képeznek kivételt. Ázsia NSZK-jából indult útjára 1938-ban a Samsung, mely az LCD tévék és kijelzők reklámozására frenetikusat alkotott.... Katt a képre, és indul a móka (sajnos nem HD).

Prológus

"A város így mulat / Jó a hangulat / Senki sem áldozat / Mindenki táncol"

-----------------------------------

Szervusztok ismét, jönnek a bejegyzések sorban, felpörögtünk a nyár végére. Ez itt most azért is születik meg, mert az előző kettő nem nagyon tetszett Anyának, és szeretnék neki is kedveskedni egy olyan bejegyzéssel, mint régen. Miközben a szavazógépünk javítás alatt áll (képzeljétek, még a készítők sem tudják mi szentség a baja...), addig olvassátok a Ri-Sza karaván nyári vándorlásának egyik legfotosabb oázisát. UtcaZeneFesztivál.

Május 4-én kaptam egy mailt Iván Katalintól (Ezúton is köszönjük, hogy gondoltál ránk, illetve, hogy ránk gondoltál), hogy kéne menni az UZ-re tanítani, 17:45től 18:45ig, a Pannon Egyetem GTK színpadára. Mit ne mondjak kétszer kellett elolvasnom, hogy elhiggyem, hogy annyi színpadon fellépő zenekar közé, pont minket hívnak táncot tanítani. Hát belevágtunk, csuhajja. Szerintem mondjuk az ezt követő időben idesanyám azért csuklott annyit, mert a Kati emlegette... Történt ugyanis, hogy kellett volna A/4es oldalnyit írni magunkról, meg elküldeni ezt, meg azt. Hát szar kifogás, de a munka, a vizsgaidőszak, meg a táncitánci miatt nekem fingani nem volt időm, örültem hogy luk van a popimon. Szóval nem igen voltam ebben az időben kooperatív. Ezért sűrű elnézést ismét. De hál'Istennek azért nem késtünk el semmivel. A meghívást egyébként azzal spékelték meg, hogy nem egy, de három napra mehettünk. Jött sorrendben a Csa-csa-csa, salsa, és egy kis színházasdi.

Egy kicsit izgultam azért, de mivel fél5kor tettem le a Denso-s lantot, és 3/4 6-kor már start volt, így azért túlizgulni nem volt időm a dolgot. Szerencsére ez egy olyan színpad volt, ahol előttünk, és utánunk is előadások mentek, így azért az ottlevőknek jól jött egy kis mozgás. Kerekedett a szemem, amikor Kati megkrdezte, hogy nem gond-e, ha kamera vesz minket, mert a fészbukon élőben közvetítik. Hát ééértitek?? Benne voltunk a fészbukban!!

Tehát belevágtunk a Csacsába, és jó hangulatban elég sokan csatlakoztak. Voltak akik nézték, tapssal honorálták a bevállalósabbakat. Sok mosoly, egy-egy New York-nál vagy 60 kéz a magasban. Tök jó volt. Bemelegítésnek.

Mert jött a következő nap. 5 perccel kezdés előtt úgy 20an lézengtek a színpad környékén, aztán egyre láttam jönni az előző napi arcokat... meg még egyet, meg még kettőt... Te néd má' ezek is itt voltak tegnap, jééé ott mégegy. Hát lesz itt buli. De lett ám. Azt nem mondom hogy tűt nem lehetett leejteni a tömegben, de kényelmesen megtöltöttük a teret. És nem bámészkodókkal, hanem biza táncolókkal. A salsás tapsikolásosfiguránál olyan volt mintha koncert lett volna, színpadról ilyet még nem éltem át. Szerintem Hugi sem. Vevők voltak a fesztiválozók a salsára. Még Kati is beállt. Nekem örök élmény marad azt hiszem.

A harmadik napra flashmob volt hirdetve. Sosenem csináltam ilyet, de még csak részt sem vettem hasonlóban, tehát ez egy erős in medias res volt, már ami a műfajt illeti. Mondjuk a dolog ott bukott, hogy ugye a flashmob az spontánnak kell hogy tűnjön, viszont ami ország-világ előtt meg van hirdetve, az nem nagyon lesz spontán. De ez mindegy is, a lényeg, hogy a Rómeó és Júlia klasszikusára, a Lehetsz királyra, pontosabban annak refrénjére tanítottunk egy kis mozdulatsort a színpad előtt állóknak, majd mikor már ment, akkor egy laza 5 perces Hair szünetet követően bemutattuk a kíváncsiskodóknak. Jó móka volt. Főleg azért, mert amíg mi a szinpadon mutattuk, addig tükörképbe kellett tanítanunk, hogy ne keveredjenek meg a lentiek (háttal állni nem akartunk), és frankón össze is keveredtünk a Hugival. Igaz mi nem vettük észre, úgy szóltak a végén :D

Vastapssal ért véget a 3. napunk, így búcsúztunk mi az UZ-től. Kati már szervezkedik, hogy mit egyenlőre maradjon titok, annyit elárulhatok, hogy nekünk is szán benne szerepet. Köszönjük a csodás élményt, és a vendégszeretet! Jövőre, ugyanott! 

----------------------------------

Epilógus

"Járják szüntelen / hatalmas bálterem / Mindenki bűntelen / Mindenki táncol"

Kedves Mindenki!

FRISSÍTÉS: Mielőtt bárki továbbolvasná, el kell mondjam, hogy a szavazó egyenlőre úgy üzemel, mint a magyar demokrácia: Akármit szavazol, 1-0ra a "Naná" nyer :D A hiba elhárítása folyamatban van, tessék ebből is tanulni: le kell tesztelni mindent amit átadunk a nagyközönségnek. És akkor olvasd tovább:

A Ri-Sza blog elért a demokrácia egy új szintjére. Lehet nálunk szavazni :) Az első szavazást arról tartom, hogy ez jó ötlet-e egyáltalán. Aki erre jár, kattintson mán egyet ott a jobb oldalon!

Ha az igenre nyomtok (naná), akkor lesznek majd itten kérdések, ami felől dönthettek. Hogyaszondja, pölö:

1) Tartson-e a Ricsi táncot póló nélkül?

2) Tartson-e a Hugi táncot póló nélkül?

3) Tartsunk-e egyáltalán táncot?  ésatöbbi ésatöbbi.

Akármi is lesz az eredmény ilyen helyzetben, mi térde borulunk a nép akarata előtt.

Ha a nemre nyomtok (nane), akkor nem történik semmi, szépen elszivárog az oldalról a kis ablak. De akkor ne csodálkozzatok, hogy utána diktatúra jön :D whehehe

Tudom, hogy fapadosan néz ki, meg nincs túldizánjnolva, dehát a miénk :D Szóval hajrá hajrá, hadd gyűljenek a voksok!!

Felettébb izgalmas, és érdekes nyár van a Ri-Sza háta mögött (Bővebben lesz még szó a nyárról a blogon természetesen). Rengeteg terv, új dolgok, fellépések, kisebb-nagyobb nehézségek. Összekovácsolódik egy nagyon jó csapat, amely –véleményem szerint- akár ütőképes is lehet(ne). Bizony-bizony, kell(het) a feltételes mód. Kiderült ugyanis, hogy ez már végképp nem az, mint ami elindult két és fél évvel ezelőtt. Megborulni látszik az erő, és bár sötét oldalról szó sincs, azért nehéz dolga van az ifjú padavan-oknak. Helyezzétek magatokat kényelembe, de nyugalom, nem Star Wars-os elmélkedés következik.

 

Jövünk nemsokára egyéb hírekkel, van miről mesélni, és elmélkedni!

Sziasztok!

Az újabb igen veretes szünetet egy világraszóló -invitálással egybekötött- hírrel szakítanám félbe! Kapaszkodj!

Mi, a Ri-Sza Táncklub alapítói fellépünk a Veszprémi utcazene fesztiválon. Július 14-15-16-án (csütörtök, péntek, szombat) leszünk megtalálhatók a Pannon Egyetem GTK színpadán, melynek helyszíne: a Fortuna udvar! Minden nap 17:45-18:45 között várjuk a táncolni vágyókat! Aki kedvet érez csatlakozzon, mi ott leszünk és szeretettel várunk mindenkit. Tanítani fogunk egy kis csacsacsát, salsát, és még színházasdit is játszunk majd!! :D

Hát Srácok, ma munka közben nekem olyan ihletésem jött, hogy ihajj. Kitaláltam még egy képrejtvényt, de olyat, hogy ha ezt nekem adják fel, akkor meg nem fejtem az ziher. A következőkben alámerülünk az asszociációk tévutakkal teletüzdelt, ámde csokival honorált mocsarainak tengermély bugyrai közé, ahol Ti -kedves Földi Halandók - kipróbálhatjátok leleménnyeségetek égberöpítő csúcsait.

Ígérem az előző csokik kiosztásra kerülnek, már szégyenlem a pofám...

Megfejtéseket megint iwiwen, fészbukon, vagy mailben várok. Segítségért ide lehet kommentelni, szerintem ez tényleg nehéz, így segíteni fogok!!

Elöljáróban annyi, hogy a piros tálban a valami egy szó, illetve a "Balatonok" - amiknek a mennyisége fontos- a megfejtés második része!! 

Az első megfejtő azt kap amit csak szeretne :D

Futószalagon jönnek a bejegyzések, nem akarom hagyni, hogy májusban is csak 2 új irományt olvashassatok.

Ez ráadásul egy olyan bejegyzés, ahol régi vágyam válik valóra, ugyanis MINDENKI kedvenc sportjából linkelek most.... eeeegen.... foci lesz. Persze nem rugaszkodunk el a témától, lássuk, hogy a focisták micsoda válogatott táncokat képesek lejteni egy-egy gól után.

Zse-ni-á-lis!! (katt a képre!)

  A Tánc vlog következő része már megvan, köszönettel tartozom Csillagtengernek, aki figyelmembe ajánlott egy frankó videót :)

Jó szórakozást!

 Szervusztok ismét!

A bejegyzések közötti nagy szünetre egy teljesen racionális magyarázatot tudok adni: Megírtam a multkori posztot, lefeküdtem aludni, és mindenfélét álmodtam fellépésekről, meg Ki-Mit-Tud-ról. Aztán egyszercsak beszippantott egy féregjárat, mely a tér-idő kontinumban törést okozva a mai napra repített. Felébredtem és május 23… Csokkolom kérem, jó mi?

Frissítés: Tegnap este már annyira akartam aludni menni, hogy elfelejtettem beleírni még egy köszönetet: Köszönöm Anyának is a kitartó operatörködést és fotózást! Nélküle nem élvezhetnénk a felvételeket! Jár a virág ide is, ezért írtam még elé :)

Sziasztok!

Új rovatot nyit a blog! Ezentúl, a "TánCsoda" cím alatt futó bejegyzésekben olyan videókat teszünk közzé, melyek egy-egy híres, hírhedt, érdekes, vagy virtuóz koreográfiát takarnak. Ha esetleg Ti is találtok olyan videót, amely ide kívánkozik, küldjetek egy linket, esetleg egy kisebb leírást, és már nyomjuk is fel válogatás nélkül!

A nyitó bejegyzésen sokat gondolkodtam. Hogy megmutassam, hogy ez a rovat milyen széles látókörű, úgy gondoltam egy-egy videót osztok meg Veletek a "komoly" és "abszolút" kategóriákban.

Az első, hazánk dicsősége lesz. Nem nagyzolok, valóban! Maurizio Vescovo és Törökgyörgy Melinda, országunk eddigi egyetlen Világbajnok párosa. A következő szűk két percben az ő jive-ukat csodálhatjátok!

A videó a képre kattintva indul is :)

A második videó pedig egy abszolút kedvenc, énekkel összekötött idétlenség :) Ha valaki ismeri a Family Guy című újhullámos amerikai humormesét, annak nem kell bemutatnom, aki pedig nem ismeri, hát járjon utána. Íme egy klasszikus jelenet belőle, táncművészeti remekkel fűszerezve:

 Itt is katt a képre!!

(a műsor 28 másodpercnél indul!!)

 Mindenki láthatja tehát, hogy a tánc nem ismer határokat, így ez a blog sem. Ha szeretnél táncot népszerűsíteni, vagy csak megnevettetni másokat, a jól ismert elérhetőségeken (varpalotanc@gmail.com, avagy iwiw, avagy facebook) jelezze mit látna szívesen!!

Remélem tetszeni fog a remélhetőleg óriásira dagadó videócsokor!

Helló Kedves Mindenki!

Újra támad a Ri-Sza blog, ám most rendhagyó módon! Ugyanis nem a „Vezérünk” alias, Ricsi írja, hanem méltán híres egyetlen Húga: Szandra

Rögtön le is szögezném, hogy felelősséget nem vállalok, mindenki csak és kizárólag a saját felelősségére olvashatja el :D

Hát akkor csapjunk is bele, kezdjük az elején:

Február végén, március elején a Magyar Honvédség meghirdetett egy országos „Lehet egy csillaggal több?!” című Ki mit tud-ot! A kikötés annyi volt, hogy 4 percnél nem lehet hosszabb az előadás, illetve, ha csoportosan megyünk, legalább egy katonának és/vagy honvédségi dolgozónak is szerepelni kell! Hát nálunk ugyebár ez nem okozott túl nagy fejtörést, hiszen 2 ilyen személlyel is rendelkezünk :D

Nem volt tehát kérdés,hogy induljunk e ezen a versenyen… Reninek gyors ütemben betanítottuk a salsát, hiszen az idő szorított: április 4-én hétfőn, elődöntő Pesten, a Stefániában! Na de ne szaladjunk ennyire előre… Ugyanis történt egy olyan dolog, amire senki nem számított: Április 1-én Ricsivel közölték a Densoban, hogy vasárnap,azaz 3-án Csehországba kell utaznia és csak hétfő este ér haza!

Ezt több szempontból is kitolásnak éreztük :D Eddig a salsát 5 párral táncoltuk,most át kellett variálni 4 párosra… Eddig a Ricsi vezetett le mindig mindent, Ő igazgatott minket, hát most ez a feladat Rám várt! Nyugtattam Én mindenkit, hogy ne pánikoljunk, nincsen semmi gond! De közben gondoltam magamban: Nincs a francokat nincs nagy gond, mi az Isten lesz így? :D Nem tehettem mást, bíztam magamban, bíztam a Többiekben… 3-án vasárnap sikerült közösen megcsinálnunk 4 párosra a koreográfiát, gyakoroltunk látástól-vakulásig!

Április 4. :

Ugyebár nincs Ri-Sza elfelejtett dolgok nélkül...Gondolok itt pl arra, amikor konkrétan csak magunkat nem felejtettük el elvinni a fellépésre, egész pontosan Sárosdra :D
Hát most is valami ilyesmi történt!

Zötykölődünk a buszon, Pest felé tartva, egyszer csak mondom Melindának:
-Te Melcsi, nekem olyan hiányérzetem van!
Kb 2 perc múlva Apa felrikkant:
-Te Szandra, itt van a zene?

Engem szokás szerint a víz levert, majdhogynem csak pánikrohamot nem kaptam… Gondoltam, ez is naggyyyoonnn jól kezdődik…Nem tudtam másra gondolni,csak arra,hogy mennyire hálás vagyok a Densonak,hogy elvette Tőlünk arra a napra hőn szeretett Bátyámat:D

Gyorsan szóltunk sofőr bácsinak, hogy ugyan forduljunk már vissza, mert különben nem lesz mire táncolnunk! Hál' Istennek még csak Inota falunál tartottunk, úgyhogy ezt a problémát viszonylag könnyen sikerült kezelnünk:)

Olyan 9 körül meg is érkeztünk a tett helyszínére, gyors cumó lepakolás, regisztráció és már mehettünk is bejárni a színpadot. Eltáncoltuk az elejétől a végéig, zenére! Nemsokára rá el is kezdődött a műsor! Köszöntöttek Mindenkit,majd bemutatták a zsűrit:

- Körtvélyessy Zsolt,aki a Barátok közt-ben tűnt fel Hoffer Apukaként
- Szomor György,színész,rendező
- Nagy Tamás a Nox együttes táncosa

Hogy őszinte legyek,meghűlt bennem vér,körbe néztem,mindenki az ájulás szintjén :D
Az első sokkból felocsúdva, szinte már mi is következtünk, egész pontosan a negyedikek voltunk! Szegény Rencsit még egy plusz sokk is érte, mert Neki kellett bemutatnia Minket!
De innen szeretnék Neked Reni még egyszer gratulálni, kiválóan mondtad el azt az egy
mondatot :D

Nah,eközben már az én fenekemben is benne volt az a bizonyos babszem,hiszen Ricsó hiányzása miatt Nekem kellett most mutogatni... Annyira rákoncentráltam, hogy menjen a mutogatás, hogy persze, hogy a lépést rontottam el. Rossz lábbal indultam, de nem volt gond,gyorsan vissza tudtam kapcsolódni, és ami fő,mindenki értette a jelbeszédemet :D (Amit a produkció előtt azért letisztáztam,hogy mindenki arra figyeljen, amit mondok,ne arra,amit mutatok. A mutogatás itt most csak a zsűrinek szól, nem Nekik:D:D:D)

Az előadásunk után,rögtön értékelt a zsűri:

Körtvélyessy Zsolt annyit mondott csak,hogy nagyon tetszett Neki és gratulál,majd átadta a szót Nagy Tamásnak! Ő elmondta, hogy remek csapat vagyunk, nagyon-nagyon tetszett neki, Apát külön ki is emelte. Annyi építő jellegű kritikát kaptunk, hogy egy kicsit több lehetne benne a térforma, majd hozzá tette, ha mindenki szerepelt már, a végén nagyon szívesen ad Nekünk tanácsokat.

Hát mi éltünk is ezzel a lehetőséggel,odamentem hozzá a végén és megkértem,hogy legyen szíves fejtse ki egy kicsit bővebben a véleményét! (Természetesen itt meg is ragadtam az alkalmat és elmondtam, hogy egy kicsit mi is pánikban
voltunk, ugyanis hiányzik a Főnök :D) Gyulának mondta,hogy ne legyen görcsös,a Richinek pedig,hogy nyugodtan rázza fenekét,forgassa a csipejét :D
Apát itt is kiemelte,megdicsérte...

Aztán belekezdett: Többet kellene próbálnunk, több térforma, akár egy csoportos koreográfián belül szóló táncok, szituációk kitalálása, stb... Mondtuk is,hogy általában ez jellemzi a koreográfiáinkat (azt a 3mat :D:D:D) Természetesen azt is hozzátettük,hogy mi csak hobby táncosok vagyunk,soha nem gondoltuk volna,hogy Mi ilyen helyekre eljuthatunk... De ott is nagyon megdicsért Minket, dagadt a mellünk a büszkeségtől! :)

Rencsike a végén mondta Neki, hogy köszönjük szépen a tanácsokat, reméljük a döntőben
találkozunk! Erre Ő felkapta a fejét, és azt mondta: -Igen, biztos, hogy találkozunk!!! :))))

Én mégis azt mondom, ne igyunk előre a medve bőrére... Kb 2 hét, mire kiderül, hogy bekerültünk e, avagy nem :) Mindenesetre én kíváncsian várom a folytatást! :)))

És akkor így a vége felé szeretném megragadni az alkalmat és elmondani, hogy roppant büszke vagyok a csapatra! Nagyon szépen köszönöm a hétfői napot, élveztem minden egyes percét!

De akire a legbüszkébb vagyok, az a Testvérem!

Példaértékű számomra az, amit elértél az életedben: mint a munkádban, mint a Ri-Sza
Táncegyesületben! (Mert hidd el, előbb-utóbb Egyesület leszünk ) A nulláról kezdtél mindent és most nézd meg, hol tartasz! Fellépések tömkelege, az emberek szeretnek Bennünket! És ezt csak Neked köszönhetjük! Kimondhatatlanul büszke vagyok arra, hogy a Testvéred lehetek! Innen kívánok Neked az életben minden olyat, amit szeretnél, hogy megvalósuljon! Nem lesz nehéz dolgod…Kitartó és okos vagy! És nagyon szeretlek!

Jah és ígéretet teszek arra, hogy edzéseken nem kell majd Rám szólnod… annyiszor! Most, hogy megtapasztaltam, hogy milyen egy vezető bőrébe bújni, rájöttem, hogy ez tényleg nem egy egyszerű feladat…

További szép napot Mindenkinek!

Szandra

Sziasztok!

Mivel beköszöntött az uborkaszezon (értsd: 3 hétig nincs fellépés), így folytatódik a képaláírásverseny. Az előző képnek 9 kommentjét 2 felhasználó alkotta (azt is 8-1 arányban), de én úgy döntöttem, hogy mindketten díjazottak lesznek, jár a csoki csillagtengernek és andeeka-nak :) Valószínűleg az én fogyatékosságom volt a viszonlyagos érdektelenség, talán nem jó képet választottam, azt hittem jobban megihletődtök.

Ezért most újítunk. Beindult a paint-kommandó, eszelős képrejtvények következnek a következő fordulókban, melyek szigorúan a windows-os alkalmazás mesteri műhelyének munkái lesznek. Természetesen igyekszem majd kedvenc vasárnapi hobbink témaköréből meríteni.

A szabály itt az, hogy mindenki ajándékban részesül aki megfejti!! Ha nem is táblacsokival, de legalább egy negróval, vagy fejsimogatással honorálom a helyes beküldőket. Mivel a kommentben való megfejtés elvenné a játék örömét, ezért azt szeretném kérni, hogy a megfejtéseket:

Ad1 - iwiw-es üzenetben

Ad2 - Facebookos levélkében

Ad3 - a varpalotanc@gmail.com -ra kérem

Mégegyszer tehát: SEMMIKÉPP SEM KÉREM KOMMENTBEN AZ ÁLTALAD HELYESNEK VÉLT MEGFEJTÉST!!

Kezdjünk egy pofonegyszerű bemelegítéssel! Íme:

Határidő: 2011. április 1. Tehát csak péntekig tart az akció!!

Sok szeretettel köszöntök Mindenkit eme nemes bejegyzésnél. A kettővel ezelőttiben említettem, hogy jubileumi, ünnepi poszt fog következni. Hát akkor zúgjanak a fanfárok, peregjenek a dobok, jöhetnek a mazsorettek, meg a rézfúvósok, örömködjünk együtt.

Persze, lehet ezt árnyalni. A rendszer külön szedi, hogy hány látogató volt, a látogatók hányszor látogattak, és ezalatt, hányszor töltötték le az oldalt. Nem voltam rest, erre is készítettem egy pofás kis grafikont, plusz táblázatba is szedtem. Kinek mi az érthetőbb (2-es számú grafikon -ugyebár).

2-es számú grafikon

Most már mindenki tud mindent. Vagy mégsem? A 3-as számú, és egyben utolsó grafikonból olyan galádságos titkaitokra fog fény derülni, mint például: Milyen böngészővel nézed a blogot? Milyen operációs rendszert használ a géped? És a kegyelem döfést az fogja megadni, hogy kiderítem milyen képernyőfelbontással ölitek szemetek oly fontos világát. Lássuk hát: 

Így állunk hát. Néhány fontosnak ható adat még:

Legtöbb komment: 14 - Képaláírásverseny #3

Legtöbb oldalletöltés: 2010. október 5. (az első napon): 138

Legtöbb látogató: 2011. március 3.: 52

Legtöbször használt keresőkifejezések:

1.: Ri-Sza blog (mily meglepő...) 2.: Vidra Gyula (mily meglepő!!!)

Jön a hálálkodás, a köszönet, igazán megható, hogy ennyien, és ennyit olvassátok a blogot. A szerkesztőség határtalanul hálás. Így azok után, hogy volt itt -többek között- nyárvégi kaland, összefogási akció, fellépések tömkelege, köszönetnyilvánítás, verseny, babaköszöntő, de még thriller is (katt a szavakra és jönnek is a régi bejegyzések), szóval mindezek után úgy döntöttem, hogy a Ti kiszolgálásotokra nekiállok fejlesztgetni.

A technika ördögének betörését a blogra két dologból láthatjátok: Az oldal betöltése után a képernyő aljára és a bal oldal közepére is bekúszik egy-egy kis panel. Mik is ezek? A lent látható kis tálcáról (sponsored by wibiya) sokmindent el tudtok érni, akár rögtön. A "piros karikában kis ebmer" gombra kattintva megnézhetitek, hogy honnan, milyen országból olvassák a blogot (épp most néztem, hogy Hollnadiában is letöltötte valaki az oldalt... kemény nem?). A "Link menüből" a Ri-Sza honlapot, kép- és videótárat lehet megnyitni, egy pofás kis ablakban. A következő egy natúr "lájk" gomb, használjátok serényen, ez ma úgyis divat :) A következő "Top pages" nevezetű link egyenlőre foggalmam sincs mire jó, de jól hangzott, leteszteljük. Ha pedig a jobb oldalon a YouTube ikonra kattintotok, akkor az én Youtube csatornámon találjátok magatokat. Van ott már egykét videó (nemcsak Ri-Szás), ez most mind elérhető Nektek is, különösebb keresgélés nélkül. Végül pedig a bal oldal közepén bekúszó kis piros tégla azt mutatja, hogy hányan böngészik a blogot az adott pillanatban. Újabb kisebb frissítések várhatóak, sőt én szeretném az egész dizájnt átalakítani egy kicsit, mert túl keskenynek találom az itt felhasználható területet. De ehhez szakabb (sic! :D) ember kell, mint én.

Remélem tetszenek az újítások, és még szívesebben jöttök majd erre, belenézni a Ri-Sza mindennapjaiba! Köszönöm, hogy sor kerülhetett erre a bejegyzésre, és hogy általatok ilyen dolgoknak kellett utánanéznem, és megtanulnom, mi hogy megy. Találkozunk egy ugyanilyen bejegyzéssel az 50 bejegyzés elérésekor!! 

Sziasztok!! 

Üdv újra itt! Nemzeti ünnepünk napján kerül sor az 5. forduló kihirdetésére, a Ri-Sza képaláírásversenyen.

Előtte azonban nézzünk egy kis történelmet. Március 15 jelképéről, a kokárdáról tanultam ma valamit. Előfordulhat, hogy csak nekem új, de az érdekesség kedvéért megosztom Veletek. Mindenki tudja, hogy néz ki a kokárda. Vagy mégse? A legtöbb kokárda kívül piros, középen fehér, belül pedig zöld. No, mint kiderült ez a helytelen színösszeállítás. Mivel a kokárda egy nemzetiszín szalag meghajlítása, ezért könnyű belátni, hogy -bármilyen fura is- a zöld szín van kívül, és a piros belül. Legalábbis a hurok részében. Íme tehát a helyes kokárda megtekinthető oldalt. Aki nem hiszi, járjon utána :)

Most pedig jöjjön a következő kép. Visszatérünk a gyökerekhez, és most elsősorban szimpla képaláírást várok, de ha nagyon megszoktátok, akkor jöhet a párbeszéd is. Fantáziát elengedni, vigyázz, kész, rajt! Határidő: jövő péntek, vagyis március 26.!!